Címerek

A címer három részből áll általában:

(1) A pajzs /ez jelenleg a Sztankovánszky család által Alsómocsolád községnek adományozott Községcímer./

(2) A pajzs feletti nemesi rész.

(3) A címer palást, ez a pajzsot övező díszítés.

 

A címert az 1300-as évek végén Zsigmond király adományozta a családnak. A pajzson lévő ábrák szimbolikus jelentései: A bástya a várbirtoklást, a három halom a hozzátartozó föld és erdőbirtokot, a kék alapszín az ég kékjét, a bástyára tekeredő kígyó az abban a korban, a címerekben előforduló állat-alakok egyike. Valószínűség szerint a család akkori jellemzőit /ravaszság, szókimondás / ábrázolta. A bástya tetején lévő ötágú korona a nemességet igazolta.A korona ágai a ranglétrán elfoglalt helyet ábrázolták. A hétágú a bárói, a kilencágú a grófi, a tizenegyágú a hercegi rangot jelentette. A pajzs fölötti nemesi rész legtöbbször a pajzson levő főábrát ismételte, két oldalt a kiterjesztett szárnyú sas / mint jelen esetben/ vagy egyéb oroszlán, griff stb. állatalakokkal kiegészítve. A címerpalást színei a családi zászló színei voltak, illetve a nyeregtakaróké. Jelen esetben a kék és piros.

 

Bikal község címere álló, csücskös talpú, fehér keretes zöld pajzs. A címerben szereplő jelképek: piros színű “B” betű, mely a község kezdőbetűjét jelképezi, a “B” betűt aranyszínű búzakalász fonja át, a búzakalász végében két színű (fekete és kék) stilizált csoroszlya, mely a lakosság földművelési tevékenységét jellemzi.

 

 

 

 

Álló, háromszögű, hasított és bal oldalán vágott pajzs. A jobb oldali ezüst mezőben lebegő helyzetű, egymás alatt cölöpösen elhelyezkedő három, arany közepű, zöldleveles vörös heraldikai rózsa. A bal oldali felső, vörös mezőben lebegő helyzetben a régi mezővárosi pecsétről ismert téglatemplom ezüsttel. A bal oldali alsó, kék mezőben lebegő helyzetű, leveles szőlőfürt arannyal.

 

 

 

Álló, háromszögű a pajzs, ezüstmezejében kék a pajzsfő. A kék mezőben középütt lebegő helyzetű Luther-rózsa: zöld kelyhű, ötszirmú fehér rózsa, középen fekete latin kereszttel ékített vörös szívvel. A rózsát jobbról ívesen szélesedő szárú és aljában szegvégű arany apostoli kettőskereszt, balról nyolcágú aranycsillag kíséri. Az ezüstmezőben zöld hármashalom, felette lebegő helyzetű, gót betűstílusban stilizált nagy “M” betű vörössel. A címerpajzs alatt lebegő, harmad tagolású, fecskefarok-végződésű íves aranyszalagon feketével nagybetűs MEKÉNYES felirat. A településnév előtt és után egy-egy díszpont.

 

 

A csücskös talpú pajzs három mezőre oszlik. A pajzs külső díszítő kontúrral rendelkezik. A három mező közül az elsőben kék háttérben két ezüst torony található. A község evangélikus és katolikus közösségének egységét, az összetartás fontosságát szimbolizálja. A második mezőben a vörös alapon ezüstszínű hagymafej található. A Nagyhajmás név a hagyományok szerint a hagyma szóból eredeztethető. Erre utal Dr. Erdődi Gyula: Nagyhajmás község története, című munkájából vett idézet: Nagyhajmás neve a magyar hagyma köznév és növénynév -s- képzős származékából vezethető le. Valószínű hagymával, vadhagymával benőtt hely volt.” A “Nagy” előtag a település méreteire utal. A harmadik, egyesített mezőben arany háttérben zöld dombok mutatják a község fekvéséből adódó környezetet, ami alapvetően befolyásolja e vidék életlehetőségeit. A dombok felett ezüstszínű nap és hold látható. A nap 16 -nyolc egyenes és nyolc hullámos- sugarat tartalmaz. A dombok fölött ábrázolt nap és hold a váltakozó napszakok jelképeként az idő múlását és ezen keresztül történelmi múltat, de egyben a község jövőjébe vetett hitet is jelképezi.

 

A címeren egy arany szarvas és arany vadászkürt található. A település címere 2006-ban került megtervezésre az Országos Levéltárban és a Baranya Megyei Levéltárban található községi pecsétlenyomatok alapján.