A “Bikali lutránusok”mondták régen a környékbeliek némi megvetéssel a hangjukban a bikali evangélikusokra. A betelepedett németek nagy része hozta magával ősei hitét az új hazába. Ők kezdettől fog külön is temetkeztek az őslakosoktól. Templomot azonban 1869-ben építettek maguknak. Az egyhajós, félköríves szentéllyel záródó templom tornyát hagymakupola fedi. Az épület kevert stílusú, barokk, klasszicista és romantikus
Országosan védett épületek
Az 1729-es kánoni látogatás szerint a bikali ideiglenes anyagokból készült templomot a lakosok a saját költségükön sárral és faanyagból építették, náddal volt fedve. Az oltár alsó része téglából és sárból készült, felső részét kilenc papírképből összeragasztott háttér képezi. Védőszentje: Szent Jakab. Van egy harangjuk is.Talán korábban is lehetett temploma Bikalnak, ugyanis a harangon ez a
A bikali kastély névadója a császárjához hű, Selmecbányáról származó Puchner Antal Szaniszló. A három falut magában foglaló bikali uradalom több mint százezer forint megváltást fizetve került a birtokába 1841-ben. A gondolat, hogy birtokhoz jusson,1839-ben erősödött meg Puchner Antal tábornokban, aki a tőkéjét biztonságban szerette volna tudni. Az 1840-es évek végén kastély építésébe kezdett, és amikor
A templom felépítését a település birtokosa, a Perczel család vállalta magára. Perczel András Tolna vármegye szolgabírája végrendeletében 15 ezer forintot különített el a mocsoládi templom felépítésére. A templomot Szent András apostol tiszteletére szentelték fel 1836. október 16-án, a szertartást négyesi báró Szepesy Ignác püspök végezte. Az első magyar nyelvű misét Szépe János mágocsi, a német