Tolna megye határában, Baranya megyében Dombóvártól húsz kilométerre fekszik Mekényes. Az erdőségekkel övezett völgykatlanban fekvő települést megközelíteni közúton, Mágocs felől Nagyhajmáson keresztül lehet. A Sásdi kistérséghez tartozik. Nevét a település egy, már jóval a mostani község keletkezése elött elpusztult rác falutól kapta, mely a mai Mekényes és Nagyhajmás közt elterülő Alte Kirche nevű völgyben feküdt. Magát a helységnevet valószínűleg egy falucsúfolásból kapták, mert annak idején a nagyhajmási öreg horvátok mondták, hogy Mekényesen annyi a német mint a mekinye, vagyis korpa.
A jelenlegi község alapítói Herrnhut -Darmstadtból bevándorolt német telepesek voltak, akik a XVII.század elején jöttek hazánkba. A letelepülés utáni első félszázad nehéz küzdelmekben telt el, s majdnem egy emberöltő kellett, mire az őserdő kezük munkája nyomán szántófölddé, rétté, szőlővé alakult át. Ellenséges érzülettel fogadta az új telepeseket a környéken élő rác lakosság is, mindaddig nem volt nyugtuk a szomszédaiktól, míg a vármegye szigorú büntetőparancsa békességet nem teremtett a fiatal település és szomszédai között. A második nagy harcukat az elhagyott hazából magukkal hozott hitükért vívták. A telepesek kivétel nélkül evangélikusok voltak. Első dolguk volt, hogy iskolát és templomot építsenek, szegénységüknek megfelelően fából. 1743-ban pécsi püspök a falu lelkészét hajdúkkal elűzette, a templomot és az iskolát lefoglalta. 1783-85 évben felépült a régi kis imaház helyén az új templom, öt évvel később paplakot és iskolát építettek mellé. 1793-ban egy villámcsapás következtében leégett a templom és az elterjedő lángok 60 lakóházat is elpusztítottak. A templomot áldozatos munkával újjáépítették
A háború után fokozatosan csökkent a község népességszáma, ma 322-en lakják a települést, ami az utóbbi években nem sokat változott. A kormegoszlást figyelembe véve elöregedő község Az önkormányzat szeretné helyben tartani a fiatalokat, első lakásépítésüket jelentős összeggel támogatja. A munkanélküliség jelentős, 28 fő részesül rendszeres szociális segélyben és 8 fő a munkanélküli. A dolgozók csekély száma helyben, a többsége a környező településeken (Mágocs, Dombóvár, Nagyhajmás) dolgozik. Többségük a mezőgazdaságban, haszonállat-tenyésztéssel és takarmánynövény termesztéssel foglalkozik. A nemzetiségeket nézve csángók, svábok és magyarok lakják a települést, A sok nemzetiség ellenére nincs a faluban kisebbségi önkormányzat. A többutcás településen a lakások száma 125, ezek között sok a régi sváb stílusjegyeket magán hordozó tornácos ház. Az utóbbi évek fejlesztései között volt az úthálózat és a járdák burkolatának felújítása, a csapadékelvezető árkok szilárd burkolása, a közvilágítás teljes modernizálása. Az önkormányzati épületek renoválása folyamatosan történik, megújult a sportöltözőnk, új külsőt kapott a régi tűzoltószertár, szépül a közösségi házunk, az uniós elvárásoknak megfelelően átalakítjuk a ravatalozót. Gondot fordítunk a település környezetének kialakítására, a parkjainkat számos örökzöld és egynyári virág díszíti. A 90-es években kiépítették a vezetékes vízhálózatot és a telefonhálózatot és működik a településen kábeltelevízió is, Hiányzik viszont a településről a szennyvízcsatorna és a vezetékes gáz. A mekényesi gyerekek Mágocsra járnak óvodába, szállításuk az önkormányzat által üzemeltetett falugondnoki kisbusszal történik. Az iskolások szintén a mágocsi általános iskolában tanulnak, középiskola legközelebb Dombóváron, Komlón, Kaposváron és Pécsen van. Hetente egyszer van szakorvosi rendelés a helyben kialakított kis rendelőben, a többi napokon Mágocsra, illetve szakorvoshoz Dombóvárra kell utazni az egészségügyi ellátásra szorulóknak.