Baranya megye peremvidékén elhelyezkedő település nevét feltehetően az egykori hatalmas bükkerdöktől kapta, jelentése „bükk-alj” vagy „bükkös erdő alja”. Oklevelekben először 1325-ben találjuk meg, Villa Bykol néven. Ekkor a Szente-Mágocs birtoka volt.
A település középkori történelméről igen kevés adat maradt ránk. A török hódoltság ide is eljutott és ez alatt a lakosság népessége nagyon megfogyatkozott. A török uralom alóli felszabadító harcok a falu teljes elnéptelenedéshez vezetett. 1720 táján jelentős számú római katolikus horvát és néhány magyar családot, a század végén pedig evangélikus német családokat telepítettek le. 1830-ban a falu királyi kamarai birtok és lakosság nemzetisége nagyjából fele-fele arányban horvát és német.
Puchner Antal Szaniszló császári tábornok még az 1848-as szabadságharc előtt,1841-ben lett az új földbirtokos, aki itt kastélyt épített, mely átvészelve a két világháborút, többszöri átalakítás után, szállodaként ma is jelentős szerepet tölt be a település életében.
Büszkék vagyunk testvérkapcsolatunkra is. Már több mint tíz éve szoros baráti szálak fűznek bennünket a szlovákiai Hidaskürthöz.
Településünkön a mezőgazdaság és az idegenforgalmi tevékenység meghatározó jellegű. A gabonafélék és a kukorica termesztése mellett jelentős a gyümölcstermesztés is. Környékünk igen gazdag állóvizekben, így a bikali hal és a bikali halászat országosan és külföldön is ismert. A település jelentősen kicserélődött lakossága, s az új rend a birtokviszonyokat is gyökeresen átalakította. A földosztást követően hamarosan termelőszövetkezetek jöttek létre, illetve I949-ben létrehozták a térség egyik legjelentékenebb állami gazdaságát Bikal székhellyel. Ettől kezdve a Bikali Állami Gazdaság és a helység sorsa összefonódott. Ennek ma is meglévő bizonyítékai: Szilárd útburkolat az egész faluban, vezetékes ivóvízhálózat kiépítése, az Ifjúság utca házsorai, az általános iskola és óvoda ma is korszerű épületei. A fokozatosan fejlődő gazdasági nagyüzem a település és az itt élők gyarapodását is biztosította. Gyümölcs-és komlótermelése, országos hírű halgazdasága, valamint nyúltenyésztő ágazata évtizedekig a jólét forrása volt. Ez időtájt Bikal lakossága 1100 fő fölött volt. A rendszerváltás az állami gazdaság felszámolásához vezetett (1994). Ennek nyomán a település fejlődése is megtorpant, mely a lélekszám rohamos csökkenéséhez vezetett. (2017.év adata: 722 fő). Ugyanezen okból került sor 1998-ban Bikal és Egyházaskozár iskoláinak társulására. Ebből a helyzetből a kiutat az életképes kisvállalkozások jelentették, illetve jelenthetik. Ezek részben a tradicionális mezőgazdaság-élelmiszeripari szférához, részben a kereskedelemhez tartoznak. E téren új színfolt a Puchner – Kastély szállodaként és konferenciaközpontként való megjelenése, amely az ugyancsak a közelmúltban kialakított termálfürdővel, szép, nyugodt környezetével az idegenforgalom fellendülésének esélyét is magában hordozza.